3./ Kit terhel a közös költség fizetési kötelezettség?

A Tht. 24. § (1) bekezdéséből következően a közös költség fizetési kötelezettség az albetétek tulajdonostársait terheli.

Ezzel kapcsolatban kiemeljük, hogy az adott albetétre vonatkozóan kötött bérleti szerződés esetén a bérlő és a tulajdonostárs megállapodhat ugyan abban, hogy a közös költséget a bérlő viseli, azonban ez csak a bérlő és a tulajdonostárs viszonyában bír jelentőséggel, azaz ilyen megállapodás esetén is a közös költség megfizetéséért a tulajdonostárs felel a társasház irányába, de ha azt végül a tulajdonostárs fizette meg a társasháznak, akkor ilyen megállapodás alapján követelheti a tulajdonostárs a bérlőtől, hogy fizesse azt meg részére.

4./ Közös tulajdonban álló albetét esetén

Ha a társasház alapító okirata, illetve a társasház szervezeti és működési szabályzata nem rendelkezik, úgyhogy az albetét kapcsán fizetendő közös költség megosztható lehet az adott albetét tulajdonostársai között akkor az adott albetét kapcsán felmerülő közös költség megfizetése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:28-29. §-ból következően egyetemlegesen terheli az adott albetét tulajdonostársait, figyelemmel arra, hogy ilyen eltérő rendelkezés hiányában megállapítható, hogy a megosztás a társasház lényeges jogi érdekét sértené, vagyis az adott albetét kapcsán felmerülő közös költség nem osztható szolgáltatás.

Egyetemlegesség pedig a Ptk 6:29. § (2) bekezdése alapján azt jelenti, hogy a társasház, mint jogosult az adott albetét tekintetében felmerülő közös költséget bármelyik kötelezett – adott albetétben tulajdonnal rendelkező – tulajdonostárstól követelheti, azzal, hogyha valamelyik tulajdonostárs teljesít, akkor az egész követelés megszűnik.

         a)   ha csak az egyik tulajdonostárs használja a közös tulajdonban álló albetétet.

A Ptk. 6:29. § (3) bekezdése alapján kötelezett a jogosulttal szemben ugyan hivatkozhat a többi kötelezettet megillető, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásra, de az, hogy az albetétet csak az egyik tulajdonostárs használja az nem a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogás, így a társasház, mint jogosult követelése szempontjából nem, hanem csak a tulajdonostársak egymás közötti viszonyában bír ez jelentőséggel.

E tekintetben rögzítjük, hogy a Ptk. 6:30. § (1) bekezdésének és a Ptk. 5:75. § szakaszának együttes értelmezéséből következően a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, mint pl.: közös költség fizetési kötelezettség – egymás közötti jogviszonyukban – az adott albetét tulajdonostársait tulajdoni hányaduk arányában terheli, vagyis ha az adott albetétnek csak az egyik tulajdonostársa fizette meg az adott albetét kapcsán felmerülő közös költséget a társasháznak, akkor ezen tulajdonostárs követelheti az adott albetét többi tulajdonostársától, hogy az adott albetétben fennálló tulajdoni hányaduk szerinti közös költséget fizessék meg a részére.

Azt is rögzítjük, hogy az adott albetét tulajdonostársa az adott albetétet túlhasználó tulajdonostárssal szemben, külön perben többlethasználati díjat követelhet. Ugyanis többlethasználati díjat tartozik fizetni az a tulajdonostárs is, aki – akár megállapodás hiányában, akár megállapodás alapján -, a közös tulajdonban álló dolog egészét vagy a tulajdoni hányadát meghaladó részét használja.

A bírói gyakorlat alapján azonban nem illeti meg többlethasználati díj azt a tulajdonostársat, amelyik a használat lehetőségével saját elhatározásából nem él [BH 1992.313.]. továbbá akkor sem jár többlethasználati díj, ha a tulajdonostársak az ingatlant a véglegesség szándékával elkülönített használati rend szerint osztották meg [BH 2012.150.].