2./ Tartásra köteles személy:

A középfokú iskolai tanulmányokat folytató, 18. életévét betöltött, de húszévesnél fiatalabb gyermek tartására elsősorban a Ptk. 4:194. § (1) bekezdése alapján a gyermek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa köteles. Ennek hiányában a Ptk. 4:196. § (2) bekezdése alapján a szülők kötelesek. Ha pedig valamelyik szülő nem él vagy – az alábbiak szerint – mentesült a tartási kötelezettség alól akkor a Ptk. 4:201. § (2) bekezdése alapján a másik szülő, illetve mindkét szülő mentesülése esetén távolabbi felmenők (ott is először a közelebbi rokon, azaz nagyszülő megelőzi a dédszülőt) kötelesek erre.

3./ Szülő mentesülése a gyermektartási kötelezettség alól (~főszabály alóli kivétel)

A főszabály alóli kivétel tekintetében pedig megjegyzem, hogy csak abban az esetben nem köteles a szülő ilyen gyermek esetén gyermektartásra,

– ha a gyermeknek van tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa VAGY

– ha gyermek személyes életkörülményei, jövedelmi viszonyai folytán megállapítható, hogy a gyermek önhibájából nem képes magát eltartani vagy éppen, hogy a gyermek képes önállóan eltartani magát VAGY

– a szülő saját szükséges tartását nem tudja biztosítani a gyermek tartásával ÉS a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, vagy gyámhatóság engedélyezi, hogy a szülő a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát – meghatározott részletekben – igénybe vegye. VAGY

– a szülőnek több személy tartásáról kell gondoskodni, de valamennyi jogosult tartásáról nem tud gondoskodni és a bíróság kérelemre, indokolt esetben csak más tartásra jogosult tartására kötelezi a szülőt VAGY

– ha megállapítható az, hogy a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a tartásra kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el (utóbbival kapcsolatban megjegyzem, hogy a jogirodalom a tekintetben nem egyértelmű, mert van olyan jogirodalmi értelmezés, amely szerint az érdemtelenség nem merülhet fel ilyen esetben).

Per esetén valamelyik fenti „főszabály alóli kivételes” eset fennállását a szülőnek kellene bizonyítania.

4./ Gyermektartásdíj mértéke

A Ptk. 4:217. § (1) bekezdése alapján a gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

Szülők megegyezése hiányában gyermektartásdíjat a bíróság a Ptk. 4:218. § (2) – (4) bekezdéseiben és a Ptk. 4:205. § (6) bekezdésében rögzített – illetve alábbiakban bemásolt – szempontok, körülmények alapján határozza meg:

Ptk. 4:218. §

(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit;

 b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Ptk. 4:205. §

(6) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.

5./ Tartásdíj iránti igény érvényesíthetőségi határideje

Azt is megjegyezzük, hogy a Ptk. 4:208. § (3) bekezdése alapján tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett és három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.