#elővásárlási jog # hatálytalanság # igényérvényesítési határidő #vii. kerület ügyvéd
# Right of
pre-emption # ineffectiveness # period within which a claim must be lodged
#lawyer in the VII district of Budapest
1./ Relatív hatálytalanság
Ha szerződés vagy jogszabály alapján a dologra elővásárlási jog áll fenn és a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével kötött adásvételi szerződést az adott dologra, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:223. §-a és a Ptk. 6:226. § (3) bekezdése alapján, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával (a továbbiakban: „elővásárlási jog jogosultja”/ „jogosult”) jogszemben hatálytalan.
2./ Igényérvényesítési határidő
A jogosult a hatálytalanságból eredő igényeket a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az elővásárlási jog jogosultja az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti.
Az igényt peren kívül is lehet érvényesíteni, de, ha a peren kívüli igényérvényesítés nem sikeres, akkor a fenti igényérvényesítési határidő megtartása érdekében polgári peres eljárást kell kezdeményezni.
a) szubjektív 30 napos határidő
A szubjektív 30 napos határidővel kapcsolatban rögzítem, hogy a bírói gyakorlat szerint, amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a fenti igényérvényesítési határidőn belül jelezte az eladó felé, hogy az érintett adásvételi szerződés szerinti feltételekkel a vevő helyébe lépne, azaz elfogadó nyilatkozatot tett és igazolta teljesítőképességét, de az eladó nem vette figyelembe az elővásárlási jog gyakorlását, akkor az igény polgári peres eljárás útján történő érvényesítésére vonatkozó 30 napos szubjektív határidő attól az időponttól indul, amikor az elővásárlási jog jogosultjának egyértelművé vált, hogy az eladó az elfogadó nyilatkozatát figyelmen kívül hagyja. (Gf.40114/2021/5. {45} bekezdés)
Ezen 30 napos igényérvényesítési határidő elévülési jellegű a bírói gyakorlat szerint (BH 2019.1.18., Pfv.VI.20.698/2018/8., Gf.40114/2021/5. Pfv.VI.20.698/2018/8.), így az elévülés nyugvására, megszakadására lehet hivatkozni egy peres eljárásban. Az elévülés nyugvásával kapcsolatban megjegyzem, hogy az elévülés nyugvásának megállapítása érdekében a Ptk. 6:24. § (1) bekezdése alapján azt kellene bizonyítania a jogosultnak, hogy az elővásárlási jog jogosultja menthető okból nem volt olyan helyzetben, hogy pert indítson az érintett adásvételi szerződés elővásárlási jog jogosultjával szembeni hatálytalanságának megállapítása és az érintett adásvételi szerződés elővásárlási jog jogosultja és az eladó közötti megállapítása érdekében. Kiemelem, hogy a menthető okot megszorítóan értelmezi a bírói gyakorlat, így kicsi az esélye annak, hogy a bíróság elfogadna az elévülés nyugvására való hivatkozást (Pfv.VI.20.698/2018/8., Gf.40114/2021/5. Pfv.VI.20.698/2018/8.).
Amennyiben pedig az elévülés nyugvását el is fogadná a bíróság is, akkor is a bírói gyakorlat szerint csak az akadály megszűnésétől számított 30 napos határidő állna rendelkezésre az igény polgári peres eljárás útján történő érvényesítésére (Gf.40114/2021/5. {53} bekezdés).
3./ Alperesek személye
Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására irányuló keresetlevelet a kifogásolt adásvételi szerződés szerinti eladóval és vevővel szemben is elő kell terjeszteni.
Jelen cikk 2024. decemberében készült az akkor hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően.
A cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A cikk szerzője az abban foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Ezt
a honlapot a Budapesti
Ügyvédi Kamarában bejegyzett dr. Soltész Péter Ádám egyéni ügyvéd
tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint,
amelyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon
találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó
rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás
etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.
