1./ Kétszemélyes Kft.-ben az ügyvezető hogyan hívható vissza, ha az ügyvezető egyben a Kft. tagja is?

Ha az érintett korlátolt felelősségű társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:21. § (3) bekezdése, a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c) pontja, a Ptk. 3:25. § (2) bekezdése alapján az ügyvezetőt a Kft. legfőbb szerve indokolás nélkül jogosult visszahívni.

Rögzítem, hogy az új Ptk. hatálybalépése óta kialakult bírói gyakorlat (a releváns bírói döntést (ÍH 2018.72) az alábbiakban bemásolom) és a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés f) pontja alapján az ügyvezetőnek is minősülő tag nem szavazhat arról a kérdésről, hogy őt, mint ügyvezetőt visszahívja -e a Kft. legfőbb szerve.

Azaz az ügyvezetőnek is minősülő tag szavazatának mértékét a Ptk. 3:18. § (2) bekezdése és a Ptk. 3:19. § (3) bekezdés első mondata alapján nem kell figyelembe venni ezen döntésre vonatkozó határozatképesség, valamint ezen döntést támogató, ellenző szavazati arány megállapításánál.

 

            ÍH 2018.72

– Az ügyvezetői tisztséget betöltő többségi tulajdonos tag az ő ügyvezetői visszahívását, valamint a vele kötött bérleti szerződések megszüntetését célzó határozatok tekintetében személyesen érdekelt, így a szavazásból kizárt [Ptk. 3:18. § (2) bek., 3:19. § (2) bek. f) pontja, 3:37. § (1) bek.]

 

Ennek következtében a kétszemélyes Kft. másik tagja (akit az ügyvezetői tisztségből nem hívnak vissza), egymaga jogosult dönteni az ügyvezetőnek minősül tag ügyvezetői visszahívásáról.

 

2./ Az ügyvezető visszahívása esetén hogyan szűnik meg a Kft. és a visszahívott ügyvezető között, az ügyvezetői feladatok ellátására kötött szerződés?

A Kft. és a visszahívott ügyvezető között, az ügyvezetői feladatok ellátására kötött szerződés (megbízási szerződés vagy munkaszerződés) – figyelemmel az alábbiakban is idézett szakirodalomra – a visszahívással nem szűnik meg automatikusan, hanem ilyenkor azt külön jognyilatkozattal kell megszüntetni.

Ptk. 3:21. §-hoz fűzött Ptk. kommentár (Polgári Jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2024. január 1., főszerkesztő: WELLMANN GYÖRGY, Budapest, 2024, az ORAC Kiadó Kft., Budapest kiadása)

„Miután a vezető tisztségviselői megbízatás önálló, atipikus szerződésnek minősül, a visszahívás e jogviszonyt megszünteti, a munkaszerződés vagy a feladatellátásra kötött megbízási szerződést azonban automatikusan nem: azt az irányadó szabályok szerint lehet megszüntetni.

 

3./ Milyen szavazati arány kell az ügyvezető visszahívásához, illetve az új ügyvezető megválasztásához?

 

A jelenleg hatályos Ptk. nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy a legfőbb szervnek milyen többségű döntése szükséges az ügyvezető visszahívásához, illetve az új ügyvezető megválasztásához. Ha az érintett Kft. létesítő okirata sem tartalmaz erről érvényes rendelkezést, akkor az alábbiak figyelembevételét javasoljuk:

Van olyan szakirodalmi álláspont, amely szerint akár egyszerű szótöbbséggel is meglehet választani az új ügyvezetőt, illetve vissza lehet hívni azt. Ezen álláspontot tartalmazó bejegyzést az alábbiakban szemléltetésként belinkelem: 

HV Office: Háromnegyedes vagy egyszerű szótöbbséget igényel az új Ptk. szerint az ügyvezetőváltás?

Míg az alábbiakban bemásolt bírói döntésből (Székesfehérvári Törvényszék P.20210/2020/18) azt a következtetést lehet levonni, az új ügyvezető választása a társasági szerződés módosításával jár együtt, így legalább 3/4-es szótöbbség kell az új ügyvezető megválasztásához a Ptk. 3:102. § (1) bekezdése és a perben érintett társasági szerződés alapján.

Ebből a bírói megállapításból arra is lehet következtetni, hogy az ügyvezető visszahívásához is – a Ptk. 3:102.  § (1) bekezdése alapján – legalább 3/4-es szótöbbségű határozat meghozatala szükséges, mivel, ha a bíróság szerint az új ügyvezető megválasztása a társasági szerződés módosításával jár együtt, akkor az ügyvezető visszahívása is azzal jár, így ilyen esetben is a Ptk. 3:102. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

 

Összegezve – a jogszabályból és az azt értelmező joggyakorlatból – nem teljesen egyértelmű, hogy milyen többségű döntése szükséges az ügyvezető visszahívásához, illetve az új ügyvezető megválasztásához, de a hivatkozott bírói döntés miatt, biztonságképp a legalább 3/4-es szótöbbségű határozat meghozatala lehet javasolt ezen tárgykörökben.

Kiemelem továbbá, hogy amennyiben az új ügyvezető a Kft. tagjának is minősül, akkor ő – a jelen cikk 1. pontjában kifejtettek és – a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés f) pontja alapján nem szavazhat az új ügyvezető megválasztásáról (így az ő szavazatának mértékét a Ptk. 3:18. § (2) bekezdése és a Ptk. 3:19. § (3) bekezdés első mondata alapján nem kell figyelembe venni ezen döntésre vonatkozó határozatképesség, valamint ezen döntést támogató, ellenző szavazati arány megállapításánál).

 

A hivatkozott bírói döntés releváns rendelkezéseit az alábbiakban szemléltetésként bemásolom:

 

Székesfehérvári Törvényszék P.20210/2020/18. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata

[5] A taggyűlés 5/2020. (VII. 14.) számon taggyűlési határozatot hozott, mellyel jóváhagyta a 2020. 05. 29-ei taggyűlés azon határozatát, amellyel képviselő1t ügyvezetővé választották 2020. 05. 29. napjától kezdődően határozatlan időtartamra, önálló cégjegyzési joggal.

[6] A határozatot a taggyűlés 11 990 nem (Felperes1), valamint 16 970 igen (Tag1 és Tag2) szavazattal hozta meg. A szavazás előtt Felperes1 észrevételben rögzítette, hogy álláspontja szerint Tag2 ebben a körben érvényesen nem szavazhat, hiszen képviselő1 hozzátartozója (házastársa) [Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontja], így az ő szavazata nem vehető figyelembe.

{…}

[9] A felperes a Székesfehérvári Törvényszékhez 2020. augusztus 12. napján benyújtott keresetlevelében kérte, a bíróság helyezze hatályon kívül jogszabálysértés miatt az alperes 2020. 07. 14-én meghozott 3-6/2020. sz. taggyűlési határozatait. {…}. Emellett a döntések sértik a Ptk. 3:102. § (1) bekezdésében foglaltakat, és ellentétesek a hatályos társasági szerződés 10. pontjában rögzített azon kitétellel, mely szerint a létesítő okirat módosításáról a társaság legfőbb szerve 3/4-es szótöbbséggel dönt. Így a felperes szavazatának hiányában e döntés nem érvényes és hatályos.

[10] A felperes szerint az 5/2020. sz. taggyűlési határozat a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontja rendelkezésébe ütközik, mert Tag2 tag érvényesen nem szavazhatott volna, mivel a tagnak olyan hozzátartozója (férje) érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója. Emellett a döntéshez 3/4-es szótöbbségre lett volna szükség, amely a felperes szavazata hiányában nem volt meg.

{…}

[45] A bíróság megállapította, hogy az alperes társaság 5/2020. (VII. 14.) sz. taggyűlési határozata a keresetlevélben írt okból jogszabálysértő.

[46] A Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója.

[47] A társasági határozat annak a korábban meghozott társasági határozatnak a jóváhagyásáról rendelkezett, amellyel a társaság a 2020. 05. 29-ei taggyűlésen ügyvezetővé választotta képviselő1t, aki nem tagja a társaságnak és aki házastársa a társaság egyik tagjának, Tag2nak.

[48] A bíróság rögzíti, hogy a korábbi, az ügyvezető-választásra vonatkozó határozat olyan határozatnak minősül, amelyben a társaság egyik tagja a szavazásból kizárt volt, így utólag az ügyvezető-választásra vonatkozó határozat jóváhagyása során sem szavazhatott volna. Ez okból az 5/2020. (VII. 14.) sz. taggyűlési határozat jogszabályba ütközött, így azt a bíróság hatályon kívül helyezte.

[49] A felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy a társasági szerződés módosításához 3/4-es szótöbbséggel hozott határozat szükséges. A Ptk. 3:102. § (1) bekezdése kimondja: „A létesítő okirat módosításáról – ha az nem szerződéssel történik – a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt.”