Gazdasági társaságban fennálló tagsági jogviszony megszüntetése a tag hozzájárulása nélkül

1./ Gazdasági társaságban a tag tagsági jogviszonya hogyan szüntethető meg a tag hozzájárulása nélkül?

Ha az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor a tag tagsági jogviszonya a tag hozzájárulása nélkül megszüntethető a következő esetekben:

–        a tag kizárásával (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:107-3:108. §-a szerint)

–        a vagyoni hozzájárulásának nemteljesítése esetén (Ptk. 3:98. §-a szerint), továbbá

–        a pótbefizetés nemteljesítése esetén (Ptk. 3:99/A. §-a szerint) 

(Megjegyzem, hogy bár nem külön megszüntető intézkedéssel, de a tag tagsági jogviszonya ugyancsak a hozzájárulása nélkül megszűnik a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével, illetve a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével).

2./ Mik a tag kizárásának feltételei?

a) Kétszemélyes gazdasági társaságból ki lehet a tagot zárni?

Ha az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor nem, mivel Ptk. 3:107. § (2) bekezdése alapján kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható.

Továbbá ugyanezen bekezdés alapján nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag sem, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

b) Hogyan zárható ki a tag a gazdasági társaságból?

Ha a tag jogszerűen kizárható és az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor a Ptk. 3:107-3:108. §-a alapján a tag következő módon zárható ki:

–        a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal;

–        ha a tag, társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

–        A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

–        A keresetet a legfőbb szerv – az előző mondatban említett – határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani

A bíróság az érintett tag tagsági jogait – kérelemre – a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.

A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.

A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

3./ Vagyoni hozzájárulás nemteljesítése okán hogyan szüntethető meg a tagsági jogviszony?

Ha az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor a Ptk. 3:98. § (1)-(2) bekezdéséből következően abban az esetben szüntethető meg a tag tagsági jogviszonya a hozzájárulása nélkül, azon okból, hogy a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, ha az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre és a harmincnapos határidő eredménytelen telik el. Ebben az esetben a harmincnapos határidő lejáratát követő nappal megszűnik a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya.

A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal közölnie kell.

4./ A pótbefizetés nemteljesítése okán hogyan szüntethető meg a tagsági jogviszony?

Ha az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor a Ptk. 3:99/A. §-a alapján – jogszerűen előírt – pótbefizetés nemteljesítése esetén úgy szüntethető meg a tagsági jogviszony, mint a vagyoni hozzájárulás nemteljesítése esetén (azaz, ha az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre és a harmincnapos határidő eredménytelen telik el (ebben az esetben a harmincnapos határidő lejáratát követő nappal megszűnik a pótbefizetést nem teljesítő tag tagsági jogviszonya)).

a)   Mikor jogszerű a pótbefizetés előírása?

Ha az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor a Ptk. 3:99/A. §-a alapján a pótbefizetés akkor jogszerű, ha

–        a társaság létesítő okirata feljogosítja a legfőbb szervet arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, úgyhogy meghatározásra kerül az a legmagasabb összeg, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakorisága.

–        a pótbefizetés elrendeléséről szóló legfőbb szervi határozatban meghatározásra kerül a pótbefizetés teljesítésének módja, ütemezése és teljesítésének határideje

–        a pótbefizetési kötelezettség a tag vagyoni hozzájárulása arányában kerül meghatározásra ÉS

–        NEM Nyrt.-ként működik a gazdasági társaság, mivel a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya pótbefizetésről nem rendelkezhet

b)   A pótbefizetés hogyan teljesíthető?

Ha az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor pótbefizetési kötelezettséget – a Ptk. 3:99/A. § (2-(3) bekezdése alapján – a tag vagyoni hozzájárulása arányában kell teljesíteni.

A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

A Ptk. 3:99/A. § (2) bekezdése alapján a pótbefizetés összege a tag vagyoni hozzájárulását nem növeli,

c)    Pótbefizetést mikor fizetik vissza?

Ha az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor a Ptk. 3:99/A. § (5)-(6) bekezdése alapján a legfőbb szerv eltérő határozata hiányában a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a társasággal tagsági jogviszonyban álló tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a vagyoni hozzájárulások teljes befizetése után kerülhet sor.

Korlátolt felelősségű társaság esetén a saját üzletrészre, zártkörűen működő részvénytársaság esetén a saját részvényre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.

5./ Megszüntethető-e a kétszemélyes gazdasági társaság egyik tagjának a tagsági jogviszonya a hozzájárulása nélkül, ha a tag, aki a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátotta és a társaság létesítő okirata szerint pótbefizetés nem írhat elő a gazdasági társaság legfőbb szerve?

Ha az érintett gazdasági társaság létesítő okirata érvényesen eltérően nem rendelkezik, akkor nem, mivel a Ptk. 3:107. § (2) bekezdése alapjám a kétszemélyes társaságnál a kizárás ilyenkor nem alkalmazható, továbbá a Ptk. 3:98. §-a szerinti – vagyoni hozzájárulás nemteljesítése miatti – megszüntetésre sem kerülhet sor, mivel a tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátotta és a Ptk. 3:99/A. § (1) bekezdése alapján pótbefizetés sem írható elő jogszerűen, mivel a létesítő okirat nem jogosítja fel a legfőbb szervet arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára.

Utóbbi tekintetében megjegyzem, hogy a Ptk. 3:102. § (3) bekezdéséből következően álláspontom szerint egyhangú határozatra van szükség a létesítő okirat olyan módosításához, mely majd feljogosítja a legfőbb szervet a pótbefizetés előírására.