#társasházi rendkívüli közgyűlés összehívása #társasházi közgyűlés kötelező összehívása #írásbeli szavazás #társasházi jogász #társasházi ügyvéd #vii. kerület ügyvéd
#convening of extraordinary condominium general assembly #mandatory convening of condominium general assembly #written vote #condominium lawyer #condominium attorney-at-law #lawyer in the VII district of Budapest
1./ Mikor kötelező a társasházi rendkívüli közgyűlés összehívása?
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 35. § (2) bekezdése alapján kötelező a társasházi közgyűlés (a továbbiakban: társasházi rendkívüli közgyűlés) összehívása, ha azt a – társasházban külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó eszmei - tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Abban az esetben pedig, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az ilyen kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a társasházi közgyűlést nem hívja össze, akkor azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
Tehát az alábbi 4 konjunktív feltétel fennállása esetén (összes feltételnek fenn kell állnia) kötelező a társasházi rendkívüli közgyűlés összehívása:
I./ A társasházban külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó eszmei tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostárs kezdeményezte a közgyűlés összehívását a közös képviselőnél vagy az intézőbizottság elnökénél;
II./ Az írásbeli kérésben megjelölték a társasházi rendkívüli közgyűlés napirendjét;
III./ Az írásbeli kérésben megjelölték a társasházi rendkívüli közgyűlés összehívásának okát ÉS
IV./ Az írásbeli kérésben megjelölték a társasházi közgyűlési határozatra tett javaslatot.2./ Kötelező-e a társasházi rendkívüli közgyűlés összehívása, ha az írásbeli kérésben megjelölt napirend jogszabályba ütközik?
A Tht. 35. § (2) bekezdésének logikai értelmezése alapján a törvény nem ír elő olyan korlátozást, hogy csak akkor kötelező a társasházi rendkívüli közgyűlés összehívása, ha az írásbeli kérésben megjelölt napirend nem ütközik jogszabályba.
Ezzel kapcsolatban rögzítem továbbá, hogy a bírói gyakorlat FB 53.Pf.633.344/2010/4.) alapján a Tht. 35. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó kérés esetén a közös képviselő nemcsak a közgyűlés összehívására köteles, hanem a megjelölt napirendi pontot érdemben tárgyalni is kell. Ebből ugyancsak következik az, hogy a megjelölt napirendi pont szerint kell összehívni a társasházi rendkívüli közgyűlést, akkor is, ha megjelölt napirend adott esetben jogszabályba ütközik.
Ebből következően álláspontom szerint, ha a jelen cikk 1. pontjában kifejtett 4 konjunktív feltétel fennáll, akkor a társasházi rendkívüli közgyűlést akkor is kötelező összehívni, az írásbeli kérésben megjelölt napirend jogszabályba ütközik.
3./ Társasházban rendkívüli közgyűlés összehívása esetén a szavazás megtartható-e írásban?
A Tht. 40. § (1) bekezdése alapján a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben meghatározott eseteken kívül hozható csak meg más közgyűlési határozat is írásban.
Ezzel kapcsolatban rögzítem, hogy álláspontom szerint a Tht. 40. § (1) bekezdés 1. mondatának első feltétele (azaz a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben meghatározott eseteken kívüli feltétel) nem áll fenn a társasházi rendkívüli közgyűlés összehívása vonatkozásában, mivel a Tht. 35. § (2) bekezdésének nyelvtani és logikai értelmezése alapján közgyűlést kell összehívni és nem írásbeli szavazást kell kiírni, ha azt a – társasházban külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó eszmei – tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ugyanis a Tht. 35. § (2) bekezdése közgyűlés összehívásáról beszél és nem említi vagylagosan az írásbeli szavazást.
Mindezek következtében álláspontom szerint nincsen lehetőség írásbeli szavazásra, ha tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban közgyűlés összehívását kérik.
Jelen cikk 2025. januárjában készült az akkor hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően.
A cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A cikk szerzője az abban foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Ezt
a honlapot a Budapesti
Ügyvédi Kamarában bejegyzett dr. Soltész Péter Ádám egyéni ügyvéd
tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint,
amelyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon
találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó
rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás
etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.
