Hibás teljesítés

A teljesítés időpontja tekintetében megjegyezzük, hogy annak időpontja a szerződés tartalmától és a felek közötti jogviszony jellegétől függ (dolog birtokának átruházásával járó szolgáltatás esetén általában a dolog birtokbavételének időpontjával egyezik).

A hibás teljesítés megállapításához másrészt szükséges, tehát az is, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ne ismerje fel, illetve azt a szerződéskötés időpontjában ne is kelljen felismernie. E tekintetben, tehát a szerződéskötés időpontja a releváns, vagyis az a hibás teljesítés fennállása szempontjából mindegy, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötés után ismerte fel (megjegyzem, hogy az elévülés és a jogosult által kötelezettnek történő hiba bejelentési kötelezettség szempontjából viszont már nem mindegy, hogy mikor ismerte fel a hibát a kötelezett).

2./ Bizonyítási kötelezettség:

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg a szerződésben, akkor a bizonyítási kötelezettség (bizonyítási teher) főszabály szerint a következők szerint alakul: 

Hiba jelenség fennáll: – jogosultat terhel

Hiba már a teljesítés időpontjában fennállt/nem állt fent:

o   jótállási igény érvényesítése esetén: – kötelezettet terheli, hogy nem állt fent

o   kellékszavatosság érvényesítése, fogyasztóként vállalkozóval szemben, ha a hiba okát a teljesítést követő 6 hónapon belül ismerte fel a jogosult, ÉS ezen vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethető: – kötelezettet terheli, hogy nem állt fent

o   kellékszavatosság érvényesítése fentiektől eltérő, minden más esetben: -jogosultat terheli, hogy fennállt

A hibát a vevők már a szerződéskötés időpontjában felismerték, illetve fel kellett ismerniük – kötelezettet terheli

Hibás teljesítéssel kapcsolatos javítási költség, kártérítési, ellenszolgáltatás arányos leszállítására vonatkozó, illetve szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó igény érvényesítése esetén annak összegszerűsége: – az igény érvényesítőjét terheli

A hibás teljesítéssel kapcsolatos igényérvényesítési határidő letelt:

o   elévülés (kellékszavatossági, kártérítési, jogszavatossági igény) esetén – az arra hivatkozó felet terheli

o   jogvesztő határidő (jótállási, termékszavatossági igény) esetén – bíróság hivatalból figyelembe veszi

–      A bizonyítási teher pedig, azért fontos, mert akinél van a bizonyítási teher, annak kell az ezzel kapcsolatos bizonyítási költségeket előlegezni, valamint a bizonyítatlanság következményeit is annak a félnek kell viselnie.

Megjegyzem továbbá azt, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, illetve bizonyos esetben a hiba jelenség fennállását, valamint hibás teljesítéssel kapcsolatos fenti igények összegszerűségét is szakértővel lehet csak bizonyítani.

3./ Hibás teljesítés jogkövetkezményei:

Hibás teljesítés fennállása esetén a jogosult – a szerződésben, illetve jogszabályban meghatározott – igényérvényesítési időn belül, a hiba jellegétől és a szerződési, jogszabályi rendelkezésektől függően a következő igényeket érvényesítheti a kötelezettel szemben: kellékszavatossági, kártérítési, jogszavatossági, jótállási vagy termékszavatossági igény.